Számlázási Szakértő Mesterkurzus (Tantermi)

Időpont:

Oktató:

Helyszín (tantermi):      

Ellátás:

Ajánló:

A kurzus keretében gyakorlati szemszögből, de mégis rendszerezve tekintjük át a számlázási szabályokat konkrét példákon és számlamintákon keresztül. Nemcsak az alapszabályokat és az általános szabályokat, hanem az egyes speciális ügylettípusokat is megismerjük.

Tematika:

Az Áfa törvény számlázást érintő változásai

■ Héa rendszer jövője: a VIDA, annak számlázást érintő várható változásai

Általános számlázási szabályok és alapelvek

■ Számlázási alapelvek a gyakorlatban

■ Mikor lehet és kell csak számviteli bizonylatot kiállítani?

■ Az áfában használatos számviteli bizonylatok – mikor és hogyan kell kiállítani és mit kell tartalmazni?

■ Mikor kötelező számlát kiállítani és mikor lehet helyettesíteni egyszerűsített számlával?

■ Mi a különbség az áfa körön kívüli és az áfa területi hatályán kívüli ügyletek bizonylatolása között?

■ A számla tartalma

■ A számla előállítási módja – az adóigazgatási azonosításra alkalmas számla

■ Számlázó programok, online számlázó rendszerek

■ A nyugtakibocsátás

■ Az online pénztárgép, a nyugta helyetti számlakibocsátás

■ Az áfa szerinti minősítés és a számlázás kapcsolata

■ Mikor kell az Áfa törvény, mikor a Számviteli törvény és mikor a polgári jog szabályait alkalmazni a helyes számlázás és számlabefogadás során?

■ A számla dátumai

■ A teljesítési időpont szabályok

■ A számlakiállítási határidő értelmezése az egyes ügyletek számlázásánál

■ Az eÁfa bevallás működése, lehetőségei

■ Az eNyugta rendszerrel kapcsolatos tudnivalók

Speciális számlák, számlázási szabályok 

■ Közvetített szolgáltatásról kiállított számla

■ A mellékszolgáltatások, járulékos költségek számlázása

■ Az előlegszámla, a foglaló, a bánatpénz, az óvadék, a letét számlázása

■ A több alkalommal fizetett előleg és a 100%-os előleg kezelése – az ún. egybizonylatos megoldás az előlegnél (teljesítési időpont, adóalap) – előleg a barterügyleteknél

■ Csere- és barterügyletek számlázása

■ A térítésmentes ügyletekről mikor kell számlát és mikor nem kell számlát kiállítani?

■ Saját rezsis beruházás bizonylatolása

■ Költségátterhelések számlázása

■ A teljesítés meghiúsulások leképezése a számlázásban

■ A részteljesítés, a részszámla vs. a részletfizetésről kiállított számla

■ A folyamatosan teljesített vagy időszaki elszámolású ügyletek  számlázása – a négy teljesítési időpont helyes alkalmazása

■ A gyűjtőszámla fogalma, kiállításának feltételei és összehasonlítása az időszaki elszámolású számlával

■ Van-e előleg az időszaki elszámolású ügyleteknél, ha igen mikor és hogyan kell számlázáni?

■ Ugyanazon időszakra vonatkozó több esedékesség, a teljes időszaki díj előre fizetése, pótlólagos kiszámlázások stb.

■ Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi költségek helyes számlázása: külön számlán és a bérleti díjjal közös számlán

■ A számlázott és a nem számlázott árengedmény fogalma és bizonylatolása

■ A többszereplős árengedményi konstrukciók helyes számlázása

■ A természetbeni árengedmény fogalma és bizonylatolása

■ A devizás számla

■ Az építőpari fordított adózás új számlázási szabályai

■ Az ingatlanértékesítés helyes számlázása

■ A dolgozók felé kiállított bizonylatok: mikor elég a számviteli bizonylat és mikor szükséges számla

■ Mikor kell a térítésmentes átadásról számlát kiállítani és mikor elegendő a számviteli bizoylat?

■ Hogyan kell helyesen kiállítani az ingyenes ügyletekről a számlát?

■ A költségátterheléseket mikor kell számlázni és mikor nem kell?

■ A kártérítés és a kártalanítás helyes bizonylatolása az új kártérítési fogalom tükrében

■ Hogyan kell számlázni, ha két helyről kapja meg az adóalany az ellenértéket?

■ Az árat befolyásoló támogatások számlázása

■ A piaci ártól eltérített árú ügyletek számlázási szabályai

Számlakorrekciók, számla-érvénytelenítések

■ A szabályos helyesbítő számla tartalmi kellékei

■ A helyesbító, módosító, érvénytelenítő számla teljesítési időpontja

■ A jóváíró számla, stornó számla, érvénytelenítő számla, helyesbítő számla

■ Egybizonylatos éa kétbizonylatos számlakorrekció

■ A számlával egy tekintet alá eső okirat fogama, akalmazási esetei, szabályos kiállítása, bevallásban való szerepeltetése

■ Speciális számlakorrekciós esetek (nem megfelelő vevő, hiba a vevő adataiban, elírások javítása, teljesítési időpont korrekciója, egyéb, nem adót érintő adatok javítása)

■ Hogyan kell számlát módosítani, ha a számlán több tétel is módosul?

■ Hogyan kell helyesen kezelni, ha ugyanazt a számlát többször módosítjuk?

■ Az időszaki elszámolású számlák javítása, ellenérték növekedése, csökkentése, adómérétk javítása, pótlólagos kiszámlázások, elszámolószámla kiállítása stb.

■ Melyik bevallásban kell figyelembe vennie a módosításokat a számla kibocsátónak és a számla befogadónak

■ Mikor van lehetőség csoportos számlahelyesbítésre és mikor nem?

■ Általános és speciális számlamódosítási esetek

■ Létezik negatív számla?

■ Az elírások, adót nem érintő tételek javítása

■ Mikor van önellenőrzés és mikor tilos?

■ Az ún. kétéves szabály értelmezése a számlahelyesbítésnél

■ A számlahelyesbítésnél mikor lehet elévülési időn bármikor figyelembe venni a korrekciós tételt?

■ A fordított adózású számlák helyesbítése

■ A téves adózási mód korrekciója

■ Határon átnyúló ügyletek számlakorrekciós szabályai

■ Adót nem érintő adatok módosítása

■ Folyamatosan teljesített ügyletekről kiállított számlák korrekciója

■ Hogyan kell számlát korrigálni, ha közösségi mentes helyett adóköteles, belföldi helyett területi hatályon kívüli kell legyen a számla (vagy ennek ellenkezője)?

■ Az utalványokra vonatkozó számlázási szabályok

Az online számla és az "M" lap

■ Az online számlázás a kibocsátott számláknál

■ Az elektronikus adatszolgáltatás

■ A befogadott számlákról beadandó belföldi áfa összesítő

■ A számla helyesbítése az online számlázás során

Áfalevonással összefüggő számlázási tudnivalók

■ Mit jelent és hogyan kell igazolni a számla gazdasági tevékenységhez történő kapcsolódását?

■ A partner ellenőrzési mechanizmus a számla befogadása során

■ Az áfa levonás időpontja – mikor kell önellenőrizni és mikor nem? Mikor lehet választani?

■ A termékimport utáni áfa levonásának szabályai

■ A közösségi termékbeszerzés utáni áfa levonásának szabályai

■ A közösségi és harmadik országból igénybe vett szolgáltatás utáni áfa levonás

Hogyan kell szerepeltetni a bevallásban és hogyan kell számlázni?

■ A belföldi és a nemzetközi fordított adózású ügyletek számlázása, számlahelyesbítése, bevallásban való szerepeltetése

■ Adózási mód korrekciójának kezelése

■ Közösségi termékbeszerzés és a közösségi adómentes termékértékesítés számlázása és bevallása

■ Importáfa

Számlázás határon átnyúlóan

■ A számlázásnál alkalmazandó jog - melyik ország számlázási szabályait kell alkalmazni

■ Nemzetközi fordított adózású számla

■ Mikor kell adószámot váltani más tagállamban?

■ Számlázás más tagállami és harmadik országos vevő felé - ha adóalany és ha nem adóalany

■ A területi hatályon kívüli számla

■ Az export számla

■ Nemzetközi szolgáltatások számlázása közösségbe és harmadik országba

■ A láncügyletek és a háromszögügylet számlázási leképezése

Az elektronikus számla

Az önszámlázás, más helyetti számlakibocsátás - belföldön és határon átnyúlóan

Egyéb dokumentumok szerepe az áfában

■ Szerződések, teljesítési igazolások

■ Díjbekérő

■ Proforma számla

■ Kereskedelmi partnerek ellenőrzését tanúsító dokumentumok

■ Üzleti ellenőrzési eljárás dokumentációja

■ Számviteli bizonylatok, szállítólevelek

■ Fuvarlevelek

■ Nyilatkozatok

Az áfa bevallás főbb sorainak és összefüggéseinek áttekintése - mit hova írjunk a bevallásban?

Jelentkezési feltételek: